Sergey Kozlov - nem repül el, énekel, madár!

- Nézzük ugrani!

És ugrott: Nyúl - egy farönk, Malac - a kivágott nyárfa.

- Tehát nem a fejjel - mondta Hare. - Gyere ide!

És ő foglalta össze a sertés egy kidőlt fenyőfa.







Tavaszi erdő tele a nap és a madarak álló zöld füst.

- Jump! - mondta Hare.

- Félek - mondta Malac.

- Nézd! - mondta Hare. És én ugrott.

- Van hosszú lábak - és malac feküdt a hasán egy fenyőfa.

- Igen, nem, - mondta Hare. - Nézd!

Madár ének messze szorongó, majd repült közelebb, ének boldogan és a fény.

- Nem nézel ki - fáj Hare. - Tehát nem fogok tanítani.

- Értem - mondta Malacka.

„Hol van ő ül?” - nézett egy ága egy ága, gondolta malac.

- Nézd, a harmadik alkalommal! Nem fognak megjelenni.

A mezei nyúl ugrott, majd látta, malac.

Ő nagyon apró, szürke egy kis labdát, és énekelt, hogy a disznó fáj a mellkasa.

- Ön fog ugrani, vagy nem? - mondta Hare.

- Ön ugrás - mondta Malac. Nem jön ki nézte a madarat.

Itt ő lehajtotta a fejét, és.

Ez Pig még sohasem hallott.

- A lényeg, hogy nem fél, - mondta Hare. - és kitolja mindkét lábát egyszerre. Megvan?

- Aha - mondta Malacka. „Ha tudnám, hogyan kell énekelni, ha csak tudtam egy kicsit, mint ő. Megtenném. "

- Jól ugrik! - mondta Hare.

Pig ugrott, feküdt hason egy kidőlt fenyőfa és lehunyta a szemét.

- Ó, te! - mondta Hare. - Taníts meg! - és elszaladt.

- Baromfi - Pig suttogta. - Ne elszáll, énekel, madár! Nem tudok ugrani, nem tud énekelni, de ha énekelsz, úgy tűnik számomra, azt hiszem. Még most is.

A madár énekelt, és a malac feküdt arccal lefelé egy kidőlt fenyőfa, és úgy tűnt neki, hogy ő maga - egy szabad madár, repülő magasan a föld fölött, és integetett a szárnyait tüdőt. Hare futott.

- Nos, akkor ugrik - kérdezte. - De miért sírsz? Ez hülyeség! Igen, megtanítalak, tanítani! Csak akkor kell, hogy álljon ki két lábbal egyszerre.

- Drips és eldobja, és - a köd - Ez az időjárás?

- Nem - mondta Kukun új ismeretség Hedgehog and Bear.

- Hová valósi magad? - mondta a sün.

- I - A helyi. Anyám nyest, belőle - egy trükk.

- És apa? - kérdezte Medve.

- Pope - a hód. Minden épített gátak.

- Szóval - ravasz? - mondta a sün.

- a legokosabb - Kukun mondta. - I - intelligens, szorgalmas, szeretek aludni, enni, poplotnichat szórakozni.

- És szeretnek úszni? - mondta a sün.

- És úszni.

- A forgódobos?

- Nem - mondta Kukun. - Nem bukfenc. Van ebből a fejfájás.

Ültek a közepén egy ködös erdőben a pavilon, amely épített Kukun.

Legkisebb eső, a szaga föld és a levelek.

- Mit szeretsz jobban? - kérdezte Medve.

Kukun gondolta. Ő volt egy kis állat, egy kis fej és bozontos mancsát. Legfőképpen úgy nézett ki, mint egy tacskó kutya, ha viselt szőrös csizma.

- Ön honnan jöttél? - mondta a sün.

- Mert a folyó.

- Miért építsünk ez. - Medve nem tudta, hogy mit kell hívni a pavilon.

- Nem tudom. Valahol láttam - Kukun mondta. - Az eső nedvesíti, de nincsenek falak.

- És ha a szél?

- A hazai szabadságra.

- Hol van az a ház?

- Ön hogy nekünk hosszú ideig? - Medve sétált Kukun és még megérintette a mancsát.

- Érdekes - mondta a sün.

- Nézd - mondta Kukun. - Imádtam - maradni, nem tetszik - menni.

- De hol? - kérdezte Medve.

- Soha nem lehet tudni! Azt akarom, hogy - menjen vissza hozzá a folyón, szeretnék - megy tovább.

- De hol? - mondta a sün.

- Menj a jegesmedvék rókák. Szeretem a rénszarvas.

- És te és az északi volt?

- Mindenhol. Még úszott Keith.

- Hazudsz! - Bear mondta.

- Én már öreg - Kukun mondta. - Évekkel az én nagy. Miért hazudnék?

- És hogyan élnek? - mondta a sün.

- 300 év - Kukun mondta. - Vagy talán 500. Nem emlékszem.

- Nagyanyám emlékszel?

- És hogyan! Szép volt sündisznó.

- És a nagyapám?

- Szomorú volt Bear - Kukun mondta. - Az összes hegedű játszik.

- Ez így van! - kiáltott fel Bear. - Van egy hegedű, és maradt a szekrényben.







- Vedd el, mondja Kukun, hegedűjét. Játszd a játékot!

- Ki beszél?

- Ez a te nagyapád. Me.

- És te, és a hegedű?

- És én -, hogy a fejszét, hogy a hegedű.

És Bear kacsa repült haza, és visszatért egy hegedű. Miközben futott, Hedgehog semmi kérték, de csak nézett Kukun minden szem.

- Gyere, menjünk hegedű!

Kukun megérintette a húrok, megfordította az íj - hegedű énekelt. Kukun játszott country stílusban - egyszerű és a szíve. A hegedű sír, majd nevetve. És Maci sün majd leült a homlokát ráncolva, majd elkezdett táncolni.

- Nem, nem a lábát - Kukun sóhajtott, csökken az íj. - Ó, én szokott ülni a nagyapjával a két kender, és hogyan gryanem a drag, húzza ki, és azt - megyek körbe-körbe. Farkasok sírtak.

- Hol húzza? - mondta a sün.

- Nos, ott van. Lélek.

És Kukun ismét felvette hegedűjét, és játszani kezdett, hogy a sündisznó Baby Bear sírt.

- Jó akkor nagyapja - Kukun mondta. - Ritka Bear, ez egy sajnálatos, a hegedű égett.

- Bury - Bear mondta. - Vedd nagyapja!

- És ne menj el - mondta a sün.

Kukun pislogott, ült is csukott szemmel vette a hegedűt - és az eső, erdő és köd - minden keveredik a szaga föld és a levelek, és egy pavilon épült Kukun együtt barátai kacsa lebegett a föld felett.

- És elmondhatjuk - tomboló tavasz? - mondta a sün.

A nyulat futott át az erdőben, és a baba Bear Hedgehog követte.

Hare lovagolt vadcseresznye.

- Nézd! - mondta Hare. - Ahogy a hó!

- Virágzás - Hedgehog mondta.

- szippantás! - mondta Hare.

És mindenki elkezdett felugrik és szippantás.

- Hó - Bear mondta.

- Miért - dúl? - Hedgehog megállt. - Végül is, ha vihar - minden fütyülő, repülő?

- És az eső? - mondta Hare. - Egy madár?

- Ez így van! Rains - repülnek a madarak - süvöltenek!

- És a felhők - Bear mondta. - Clouds repülni is.

- És egy pillangó!

- Mit jelent a pillangó?

- Hogyan? Egy virág? - nyúl és mutatott a cseresznye.

- Őszibarack - Bear mondta. Tudod, mint barackvirág? Sárgabarack!

- Jelenleg nem barack!

- Lila - Hedgehog mondta. - Ez tényleg virágzik!

- Lila - lila, hol a hóviharban?

- És hárs - mondta Hare. - ottsvetut és a szirmok és a légy.

- Együtt almával.

- és sárgabarack! - Bear mondta.

- Ne zavarta meg az aszalt sárgabarack!

- Mint egy hóvihar! - Bear akarta, hogy ne felejtse sárgabarack.

- és az eső! - az úgynevezett Hedgehog.

- És a cseresznye!

- cseresznye!

- Azért, mert valami - tombol!

- Uh-uh, - mondta Medve. - Nos, ha valaki tényleg dúl, ez - sárgabarack!

Bagoly bagoly.

Ezek a legjobb óra, amikor a nap lement, de még nem alkonyat, és a fák a hóban - hosszú mély árnyékok - a nyitvatartási Hedgehog az ablak mellett ült, és álmodik.

Akárcsak Little Bear.

És Hare nem volt ereje, hogy álom, mert a nyúl nem tudott ülni.

És ma először futott a Hedgehog, majd - a medve, és mindkét találtak ül az ablaknál, keresi a korhadó fa.

- És a madarak nem énekelnek! - dühös nyúl. - Beszélj senki.

Mókus ül a tűzhely kötés.

Hamster evett kását, és most inni kompót.

Bagoly nem ébredt fel.

És Wolf a múlt álom.

„A hold felkel, és kijön a tisztásra - üvöltés” ​​- gondolta Hare.

Tudta, hogy a sündisznó a medve nem lehet megérinteni most; a fehérje és hörcsög - unalmas; és ezért a nyúl ugrált a kéreg kihűlni, csak nem tudja, mit kezdjen magával.

A Fox egy nyúl egy különleges kapcsolat, és ezért úgy döntött, hogy fut a Fox.

- Fox-Fox, Bon hyiiine! - mondta Hare.

- Bon hyiiine! Jó estét Hare!

Fox egy francia nagymama, és ő tanított nyúl franciául.

- Koman sa va? Hogy vagy? - mondta Hare.

- Ca va MEPC Komsa. Így elképzelhető - mondta Fox.

- Bagoly Bagoly - boldog nyulat. - Szóval, így.

- Teach - mondta Fox.

A nyulat repült át az erdőben, mondván

- Bagoly bagoly! Bagoly bagoly! Bagoly bagoly!

- Mit akar? - Megkérdeztem a bagoly. - Mit akar?

- Semmi - mondta Hare.

- Miért van hívás?

- Én nem hív.

- Hogy nem hívja? - dühös bagoly. - ugrás, kiabálva: „Bagoly! Bagoly! „Ez tettem!

- Ez francia - így magad! - mondta Hare.

- Ez én - úgy így?

- Nem, ez a francia „so-so”, és - egy nagyon-nagyon jó!

- Ez igaz - mondta a bagoly. - És mi lesz a francia Wolf Wolf?

- Még nem tudom.

- A róka róka?

- Meg kell kérdezni. Azt elgázolta és kérdezni.

„! A bagoly bagoly„- a padló felé vezető úton a róka és a nyúl az ajtóból mondta,

- Bagoly Bagoly - so-so, és a Fox Fox?

- Ne bagoly bagoly, és sa va MEPC Komsa - mondta Fox. - A róka róka -, hogy én és senki más.

- Egy farkas farkas?

- Wolf farkas - francia nem jelent semmit.

„És mégis, valami nem stimmel - bölény” bagoly bagoly „, és a harmadik alkalommal lábazati az erdő, a távon gondolta Hare. - Bagoly Bagoly - so-so, majd a farkas-farkas - még rosszabb. "

Annyira elmerült a gondolataiban, sőt még kiabált „bagoly bagoly”, ő nem vette észre a Farkas.

- Te, aki dicsőséget? - megragadta Hare Wolf.

- Bagoly Bagoly - így magad! - fakadt Hare.

- Ez az! Kinek kell ez, a bagoly? Szaladgálni, és kiabálni: Wolf! Wolf!

- Mi vagyok én, hogy sikítani, mikor nem jelent semmit?

- Nos, igen. A francia, akkor - Huh!

„Valóban Wolf őket - semmi” gyászolta Wolf. Annyira ideges, hogy még hagyja, hogy a Hare.

- Abszolút - Hare sóhajtott keserűen. - Képzeld Volchenka, akkor - a farkas, és tetszik vagy sem.

- Semmi, Hare, - mondta Wolf. - Lehet, én nem a francia, van egy erdő, nem. De itt vagyunk veled - Uhh!

- Wow! - Hare bólintott.

- Nos Run - pat a füle Hare Wolf. - tyanis tudás.

És a farkas vigyorgó mutatott szörnyű fogak:

- Fuss, fuss! Tudj meg! Hadd tudja a miénk!

És Hare, ujjongva sietett Hold erdő, amelyben bagoly bagoly - a ragadozó madár, ami létezik, a francia és a jelent sem, hogy sem a másik, sem olyan sem syak, so-so, és van - egy csendes horror.