Otogibanasi - Irodalom - Cikkek a Japán - Fushigi Nippon - titokzatos Japán
irodalom
Ősi japán történelem fog beszélni „ősi” költők a középkor mondani a nehéz létezését kortársai és japán mesék lesz tanulságos mind a gyermekek és a felnőttek. Meg kell említeni a válogatott könyveket Japánban.
A legtöbb ember a világon ismerik mesék az országban, ahol felnőttem. Mesék - ez valami különleges, akkor feltétlenül tartalmazzák az erkölcs, és tükrözik a jellemzői a nemzeti gondolkodás, a természet a nemzet. Ők a saját nagy jelentőséget az átviteli kulturális értékek az emberek generációról generációra. Hasonlóképpen, Japánban, sok mese, hogy még mindig népszerű az emberek között, és amely feltárja a legfontosabb kulturális értékek a nemzet, különösen például az értelemben, szépség, a természet szeretete és a kép a tökéletes ember.
Japán szépérzéke
A japán mese kétféle szépség: vizuális, vagy látható, és az érzelmi vagy érzékelt. Ezek az elbeszélések híresek színes leírások az évszakok és részletes betekintést a lelki élet, a hős vagy hősnő. A következő egy története, amelyben egyaránt vannak jellemző japán mese. Ez az úgynevezett „Uguisu-no Sato” ( „Éneklő nádiposzáta és a ház”). Úgy véljük, hogy ez a munka legnagyobb mértékben közvetíti egy ötlet a japán mesék.
Egyszer egy fiatal favágó sétál a szilva ültetvény, és megtalálta a házat, amely még soha nem történt meg itt. a „lépett be a házba, és látta, hogy a belsejében egy gyönyörű fiatal nő, azt mondta, el kellett hagynia, és arra kérte a favágó megjelenés után a házat, miközben nem az. Azonban mielőtt elment, figyelmeztetett: „Ne nézd a másik szobákban.” De a favágó nem hallgatni a figyelmeztetéseket, és elment, hogy más szépen berendezett szobában. Meglepő, minden szobában gyönyörűen berendezett és festmények díszítik a táj a négy évszak. Végül eljött az utolsó szobába, és talált három kis tojást. Ő felvette őket, és véletlenül leesett. Ezután visszatért a fiatal szépség, szidtam neki engedetlenség, és keservesen sírva, befordult egy éneklő poszáta. Bird szerzett szárnyak, kiabálva: „Elvesztettem a gyerekek.” Hirtelen a favágó volt a területen, és a ház eltűnt.
Olvassa ezt a történetet, nem tudunk segíteni, de figyelni, hogy a bájos festmények a négy évszak. Ez gyakori sok japán mese vétel, amikor leírja a jelei a környező természet, uguisu. szilvavirágok (UME) és arany rizs hajtások. Sőt, ezek a „szilva” mesék ének poszáta feltétlenül jelennek meg a háttérben a szilva fák és virágok. Természetes, hogy Japánban, mint a madár, és szilva (UME) hozzon létre egy képet, a varázsát a tavasz. Tény, hogy a kifejezés ume-no uguisu (poszáta egy szilva) nagyon gyakori abban az értelemben „elvezetését a beszélgetés” gyakran használják, amikor leírja a poszáta énekel Japánban. A varázsa egy mese az ilyen típusú lehet teljes, ha mind a három karakter: szilva, ének poszáta és a gyönyörű nő. Más szóval, a mese „Uguisu, de Soto” egyértelműen közvetíti egy speciális szépérzéke rejlő japán.
Ezekben a „szilva” a történelem felfedezzük és érzelmi hozzáállás szépség, vagy Avare. - Egy érzés, amely magában foglalja a türelem és a szomorúság. Gyönyörű fiatal nő ebben a mesében megmutatta türelmet és könyörületes. Sok olvasó sújthatja azt a nőt (ének poszáta) logger nem bosszú a halála gyerek (elejtette és összetörte a tojásokat). Szerint a Kawai (1982, pp. 13-16), a nő zavarba jött, hogy megmutassák valódi érzéseit, és félénkség legyőzte haragját. Talán ez tükrözi a jelentőségét szégyen a japán kultúra általában, és az a tény, hogy a türelem sokáig tekinthető erény Japánban, különösen a nők számára. Azonban a fő érzés, ami miatt az olvasó történet végét - a szomorúság. Bár a favágó kitört az ígéretét, és véletlenül megölte poszáta csibék, ő nem bosszút állni. A sok hasonló meséket japán „Uguisu-no Sato”, amelyben a hősnő megy át a tragédiát. Így cseppentve az elképzelést, hogy egy vonzó és kifinomult nő sajátos aurát a szomorúság. Ahogy a mesében, a hősnő a sok japán legendák gyakran tragikus figura, és az utolsó biztosan bajba kerül. Végén a mese csak egy kép egy férfi egy üres területen. Bár megtartotta szomorúság madarak (uguisu) a memóriában. Más szóval, fontos szerepe van a végén ezek a történetek játszik női bánat, szomorúság - nélkülözhetetlen eleme a japán felfogás a szépség. Ez az érzés az úgynevezett Avare, és amikor a japánok, hogy egy nő egy kifejezést a szomorúság és lemondás az arcát, úgy érzik, nincs tudatában.
Így a mesékben, mint a „Uguisu-no Sato” találkozunk élénk szépség képviseli szilva fák és egy női karakter, aki képviseli a szépség érzelmi érzését kelti Avare. Olvasás ilyen mesék, megérthetjük a természet szépségét, a tapasztalás Avare. Az ilyen értelemben vett szépség felmerül elolvasása után sok japán mese.
Más anyagok listájában irodalom