Orvos Faust dráma tudás, az örök képek szótár kultúra, olvassa el az online regisztráció nélkül

Doktor Faustus: Dráma TUDÁS

Faust, mint a King Oidipusz vagy Don Juan, született legendák, népmesék. A XVI században volt egy történet „a híres bűvész és Warlock”, ami „egy bizonyos határidőt, hogy aláírja a szerződést az ördög” Mefistofelem, hosszú volt a vele való beszélgetések arról, hogy a dolgok jönnek létre és rendezett pokol „legyen kedves az Isten és az ember.” Ez a kérdés az volt esedékes: Mefisztó azt válaszolja, hogy a szerződést vele, aláírt vér, Faust „elvesztette a legjobb kincs és ékszer - az Isten országát.”

Faust egy igazi prototípusa Dr. Johann Faust valójában Németországban élt, de szinte semmit sem tudunk róla. Örök Faust megteremtette a nagy Goethe. Hardcore, büntetni méltán vált a bűnös Goethe komplex kép-fogalom.

Goethe gyakran volt összehasonlítva az alkotók a reneszánsz. Született a felvilágosodás, és halt meg, amikor kidolgozott realizmus vált szokásos, sőt a tudományos irodalom specializáció. Goethe is vizsgálták, és a tudomány (ő hozta létre az eredeti színelmélet), és a filozófia, és az állami műveleteket. Az irodalomban a híres, mint a lírai költő, mint író, és mint drámaíró, és mint teoretikus művészeti. Sok funkciót tehetségét tükrözi „Faust”.

Mint a „színjáték”, Dante, Goethe létrehozott egy univerzális tragédia.

Két saját prológ fordulnak elő a színház és a mennyekben. Között ő hősei - Isten és az ördög, a szellemek és angyalok, boszorkányok és a vándorló fények, német diákok és tudósok szeretik Margarita lány, és szeressük egymást öreg Philemon és Baucis. A kép és a tükörképe Goethe akartam, hogy az egész világon. De a központ a többszínű mozgó panoráma a központi karakter, Dr. Faust.

Az első, a színház, a prológ a költő kijelenti hatalmát a világ és a történelem.

Összhangban a világrendszer lelke -

Ez a titkos kormányzati szerv.

Ki hasznosítja koronás? aki védelem

Árnyéka alatt az olimpiai istenek ligetek?

Mi ez? - Az emberi erő,

A költő beszél nyíltan.

Itt az utolsó monológ Színház vezetője, van egy nagyon fontos metafora (ez a Shakespeare) világ - színház.

Ebben a palánk fészer

Tudod, mint a világegyetem,

Miután elhaladt a szintek egy sorban,

Leszáll az égből a földre a pokolban.

De ellentétben a „Isteni színjáték”, a következő kép tárul nem a pokolban, de a mennyben. Egy második prológus fogalmazott a fő probléma a tragédia. Isten és az ördög, aki megjelent neki „Időpont”, vitatkoznak a földi világban rend, az emberi természet, és Faust válik számukra az a kísérlet céljával.

Újra annak?

Csak kifogás tehát örök zsémbes?

Tehát a földön nem így van?

Ki a titkait élet szünetek mindenki gondolatait,

Lelkében A forrása.

Egy kicsit később, mint Mephistopheles találgatás, felveszi, és fejleszti az ötletet Faust: „Theory, barátom, száraz, / De az élet fája zöld” ( „Working szobában Faust”).

Azonban miután visszatért séta talált uszkár, Faust megnyitja a Bibliát, és elkezdi fordítani az első mondata a Teremtés könyvében.

„Kezdetben volt az Ige.” Az első sor

Rejtély. Tehát, ha jól értem a célzást?

Elvégre én vagyok olyan magas, ne tegye szavak

Ahhoz, hogy úgy vélik, hogy az összes alapjait.

„Kezdetben volt az ötlet.” Itt látható a fordítást.

Ő közelebb ez a vers közvetít.

Úgy gondolom azonban, hogy ha egyszer

Ne szakítsa meg a munkát az első mondat.

Lehet az ötlet, hogy életet létrehozni lélegezni?

„Ez volt az elején az erő.” Ez a lényege.

De miután egy kis tétovázás

Én elutasítom ezt az értelmezést.

Én még egyszer, ahogy látom, zavaros lelőtték:

„Kezdetben volt a tett” - a vers államokban.

Ebben az állapotban a válság Faust egyezséget kötött az ördöggel, hogy „részletfizetési” körülmények között. Mephistopheles teljesíti bármely kívánságát Faust kínálnak neki az élet kísértéseinek és örömeit, de tudja, hogy a lélek az orvos, amint úgy érzi, jóllakottság és abba szeretné hagyni a saját ideje:

Volt alig egy pillanatra külön nagyító,

Sírt: „Egy pillanatig várni egy kicsit!” -

Vége van, és én vagyok a zsákmányt,

És nem vagyok menekülni a csapdába.

Akkor lép hatályba, mi üzlet,

Akkor szabadon, - Én rab.

Akkor hagyja az óramutató,

Számomra hallani a lélekharangot.

A tranzakciót követően a Faust rohan a tengerbe az élet. De ő úgy tűnik, hogy unalmas a szórakozás és az öröm, a köznép ( „fejezetben Auerbachs Keller Lipcsében”), nem volt hajlandó a „nélkül élni skála”, hogy leragadt a rutin, művelése a földjeiken, vagy kertek (ez a bölcsesség jön a hős a filozófiai regény Voltaire „Candide „1759), még egy látogatás a boszorkány konyhában elhagyja közömbös. Azonban a varázsital boszorkány visszatér hős fiatalok.

A csúcspontja az első része a „Faust” - egy szerelmi történet. Fiatalos hős beleszeret Margaret (Gretchen), elcsábítja és elmerül a lány és családja egy sor katasztrófák. Filozófiai mese ideér jegyében sötét „gótikus” regény: a méreg ölte meg az anya Marguerite, Faust megöli bátyját és elmenekül a városból. A coven, Walpurgis-éj, Faust egy kísértet, hogy Gretchen, felébred a lelkiismerete, és azt kéri az ördög nő üdvösség megjelent börtönben a gyilkosság az ő gyermeke születése. Crows lovak érkeznek a börtönben, és megtörve a csavar, Faust kínál kedvenc menekülni, de Marguerite (ebben a szakaszban úgy néz ki, mint egy őrült Ophelia „Hamlet”) visszautasítja és végrehajtásra váró aláveti magát Isten akaratának.

A finálé az első rész van kialakítva, mint egy kiterjesztése a vita az Isten és az ördög a „Prologue in Heaven”. „Úgy / ítélték liszthez!” - kiáltja vidáman Mephistopheles. "Segítség!" - hangzik a "voice over".

Goethe azt írja nem pszichológiai regény, filozófiai dráma. A második részben a „Faust” főszereplő tűnik nem bűnbánó bűnösnek, és egy személy, aki már nem mutatkozik meg az ő személyes élete, és most a közéletben. Itt Faust a császári udvar, majd - egy titokzatos barlangot, majd - a régi időkben, ahol az eredmények mitológiai Elena a Fair. Született a házasság, a fiú meghal rövidesen. És Faust kap a császár a föld a parton, és el nem kezd kifolyni őket, hogy építsenek egy társadalom egyetemes harmónia és a boldogság. Várakozás közben a munkálatok befejezésétől, ismét évesek és vak Faust kimondja a bűvös végül a várva várt mondat Mephistopheles.

Itt egy gondolat, ami annyit elárult

Az eredmény az összes, hogy az elme megtakarított.

Csak azok, akik harcolnak az élet kimerítettek,

Az élet és a szabadság érdemel.

Annak érdekében, hogy minden nap, minden évben,

Vajúdó, harc, veszély tréfásan

Hadd éljen férj, egy férfi és egy gyermek.

Szabad ember a földön szabad

Szeretném látni ezekben a napokban.

Akkor tudtam felkiált: „Egy pillanat!

Ó, milyen nagy vagy, várj egy kicsit!

Megtestesült nyomait én küzdelmek,

És soha nem fognak törlődni. "

És felkészülés a győzelem,

Én most tapasztalható a legnagyobb pillanat.

E szavak után a Faust meghal. Azonban a győzelem a Mefisztó rövid életű. Angyalok megjelenő kedvét a lélek Faust démonok és végrehajtja a mennybe. A tragédia az, ténylegesen véget ér apoteózisa: a lélek a Faust és Marguerite találkozik és együtt szárnyalni, hogy a trónt a Virgin.

Az angyalok, akik „lebeg a magasabb légkörben, szem Faust halhatatlan lényege,” magyarázta a motívumok Isten bocsánatát:

Megmentett egy nagy szellem gonosz

„Kinek az élete a törekvés került sor,

Annak érdekében, hogy mentse tudjuk. "

Faust menti miatt örökmozgó, szorongás, szenvedély a tudás és a cselekvés. A „Stop a pillanatban,” ez volt a pillanatnyi gyengeség, nem az élet mottója. Az emberi élet értelmét, a végső következtetés bölcsesség a Föld Goethe fogalmazott a ellenkezőjét: „Csak azok, akik harcolnak az élet kimerített / élet és a szabadság megszerezte” (fordítás N. A. Holodkovskogo).

Által alkotott kép Goethe köt párbeszédet más örök képeket. Faust kombinálja a Hamlet és Don Quijote. Mint a dán királyfi, aki átöleli a világot a gondolat. Mint a lovag a Búsuló Ábrázatot jár aktívan beavatkozik az élet próbál változtatni a jobb.

Az eredeti kilátás a tragédia és dráma Goethe Faust azt javasolta, hogy a spanyol filozófus (ő írta a remek Don Quijote) X. Ortega y Gasset egy cikket írt a centenáriuma Goethe halála. „Általában mi látható a tragédia, hogy befalls férfi hatalmas külső sors és kérlelhetetlen kegyetlenséggel temetni alatt egy szegény áldozat. De a tragédia Faust <…> - éppen ellenkezőleg: <…> Az egész dráma - a személy megy keresni a belső sorsát, bemutatva a világ képe egy magányos vándor, aki nem szánt találkozni a saját életét. Az első esetben az élet hibát észlel, itt van a probléma - az élet maga "(" In Search of Goethe”, 1932).

Ez a nézet segít felidézni egy másik örök képet. A sorsa Ödipusz bizonyította a korlátozások az emberi tudás a háttérben az isteni mindentudás, a történet a Faust mutatja a végtelenség, megszentelt Isten áldása.

Faust, mint az örök kép - aktív gondolkodó. egy ember, aki arra törekszik, hogy megértse és átalakítani a világot. Dráma a tudás végtelen, hogy nem elég az emberi életet.

Magyarázatként Goethe francia zeneszerző Sharl Guno áll az opera „Faust” (1859), aki szintén híres lett, belépett örökre a világ repertoár.

Faust, valamint egyéb állandó képeket, gyorsan talált menedéket Magyarországon. Wonderful "Jelenetek a Faust" (1825), mellett a műfaj "Little Tragedies" írta A. S. Puskin. Ő együtt Shakespeare és Dante tulajdonított Goethe „bátorság találmány”, és míg ő főkönyvi egy nagy munka, az egyik az ősi karakter „” Faust „a legnagyobb létrehozása a költői lélek: ez szolgál képviselője a modern költészet, mint a” Iliász „van emlék a klasszikus ókor „(” a tragédia Byron”, 1827).

Olvasva a könyv Goethe kapcsolódik a történet Turgenyev regénye „Faust” (1856). A regény a magyar Faust álmodott írásban F. M. Dosztojevszkij és pillantások a terv maradt „The Brothers Karamazov” (1880).

Később, a XX században, M. A. Bulgakov hogy egy mottó, hogy a regény „A Mester és Margarita” (1929-1940) cseréje megjegyzések között Faust és Mefisztó:”... hogy ki vagy te egyáltalán? - I - része, hogy a hatalom, amely örökké akar rosszat, és örökké jól működik ... „Boland, egy változata a Mephistopheles, lesz az egyik főszereplő a regény.

A második rész a „Faust”, mint Dante „Purgatórium” és a „Paradicsom”, kevésbé népszerűek, mint az első. Fontos, hogy a megértés a Goethe fogalom, de különböző allegória és a szimbolizmus, hanem a szenvedély és a „finomságok” kép az élet, mint az első rész.

Optimizmus Goethe, az ő ötlete a tudás egysége és a cselekvés, mint az emberi élet értelmét és a történelem későbbi alkalommal megkérdőjelezték. Úgy tűnt, hogy ez a hit túl naiv és a szenvedély a tudás, a megtestesült tudomány, nyomja az emberiség, hogy a halál egy szörnyű fegyver, vagy kísérletek a természettel. Azonban más emberek látni ugyanabban a tudomány, az egyetlen menekülési éhezés és betegség.

Amelynek kimenete a bölcsesség a föld pontosan? Örök „Faust” továbbra is fel az örök kérdéseket.