Mondd, hogy nem dobja - vers az emberek - a szerző dangmir

Mondd, hogy nem dobja,
És ha dobni valamit, miért?
Nem vagyok szerencsés az életben,
Miért van egy hegynyi probléma?
Miért szereted kistestvére?
Amikor az ilyen élet.






Nem lesz szerencsés az életben,
Ő egy idegen az Ön számára.
Elvégre, ha van, öröm,
És van egy szomorú vágyakozás.
Ez nem mi marad,
Amint ezt a hiányt.
Majd egy void a lakásban,
Átkozódás rám.






Azt hittem, olvasható a levegő,
Elolvad, mint a jég szilánkok.
Szilánkok jég nem voltam meleg,
A föld ebben a nyers.
Élek életem nem a régi,
Mintha még fiatalok voltak.
Élek az életet a haláltól
És élek meghalni.
Remélem érted,
Fogom tartani ezt a titkot.
Azt tartja a nyári töredékek
És a ragyogás a tavasz.
Remélem érted,
Amikor a virágok nyílnak.

Értékelés vers: 0.0
0 ember szavazott

Lehetősége van arra, hogy szavazzanak csak regisztrált felhasználók számára!
fel

Támogatom a projektet

érintkező

Az én világom