Magyar politikai hagyomány
A fejlesztés a politikai tanok közé tartozik számos funkciók kialakulásával kapcsolatos történelem hazánk gosudarstvennosti- Elődeink létre állapotuk távol a nyugati civilizáció. És Kijevi Rusz és pézsma oldalon álltunk az európai államok, ezek egymástól több ezer mérföldre, leküzdeni, ami ezután igényli-Valis több napos utazás. Az egyetlen stabil híd kapcsolódik fejedelmei kijevi Rusz Bizánc, onnan jött hozzánk a kereszténység, amely Oroszországban számos esetben úgy döntött, formájában ortodoxia, míg a nyugati elhangzott formájában katolicizmus és később a protestantizmus.
Konstantinápoly eleste 1453-ban csapásai alatt a török csapatok fordult moszkovita állapotban egy világ központja az ortodoxia. Magyar ember lett főkurátora Pravoslav távú hitet. Budapest néven vált ismertté a Harmadik Róma és Moszkva cár egyetlen Christian king, mint az összes többi keresztény áramlatok tekintették hamis, ellentétben az ortodox hitet. Ez vezetett a lelki izolálása pézsma, mint vallás abban az időben volt az egyik fő tényező a kialakulását az értékek, meggyőződések, attitűdök az emberek, a hozzáállás, hogy más emberek, hogy az állam, a hatalom.
A következmény az évszázados elszigeteltség vált mélyen gyökerezik az elme-set az elit a társadalom és a tömegek elképzelései a személyazonosságát a magyar emberektől, odaadás ortodoxia egyeduralma katolicizmus. Az ereje ezeknek a gondolatoknak olyan erős volt, hogy amikor elkezdték telepíteni a rendszeres kapcsolatot Western-mi állapotok, kiderült, hogy a magyar társadalom kevés Shuffle acclimatizes őket az ötletek a demokrácia, a jogállamiság gosudarstva1.
A fő gondolata a magyar állam - az ötlet samoder-zhaviya - fogalmazott a XVI században. és nagyon jól hallani a pis-max Ivan IV Andreyu Kurbskomu. Az alapja az ötlet önkény feküdt ötlet az isteni eredetét a hatalom. King - szuverén, istenadta, így ő minden erejét egy félhang. „Magyar autokratákat - Ivan IV írta - iznacha la saját maguk állam, hanem a bojárok és nemesek.” 2 Az állam nem értették meg, mint az unió emberek, ellenőrzött legfelsőbb hatósága, hanem egy szuverén gazdaság, ahol az összes többi ember volt az ő szolgáinak, amelyek felett volt az abszolút hatalom.
A XVII században. Úgy kezdődik, gyengül a hatása a vallási miropeniya a magyar politikai gondolkodás, de ez még mindig uralja a gondolat, hogy szükség van az autokrata kormányzati formák közé tartozik. Ez jól látható a tanulmány Yuriya Krizha (1618-1683) - „A politika. Horvát születésű tölteni-sek élete nagy részét Magyarországon KRIŽANIČ különbséget tett „isteni” és a „természetes” törvényeket, de úgy gondolta, a legjobb autokrácia ellátás, amely lehetővé teszi a császár be jó törvényeket. Azonban az autokratikus hatalom, az ő véleménye, nem válhat a zsarnokság, a korlátlan hatalom ellentétes isteni és a természeti zakonam3.
Feofan Prokopovich (1681-1736), támogatója az abszolút monarchia, próbálta ötvözni az elképzelést, az isteni erő, annak megfontolt használatát. Úgy vélte, hogy az állam felmerül ugyanakkor az eredménye isteni-CIÓ befolyása, és ennek eredményeként az ésszerű szövetség az emberek.
A XVIII. munkájának köszönhetően F.S.Saltykova (1661-1715), és. Pososhkov (1652-1726), A. D. Kantemira (1708-1744), VN Ta tischeva (1686-1750) a magyar társadalom megismerjék az ötleteket a korai felvilágosodás a mindenhatósága oktatás, a jog, a jó kormányzás. Tekintették az állam, mint a kezes a jó vezető, mint a hatályos, amely képes biztosítani az egész nép javára. Ezek azonban nem kérdőjelezte meg az ötlet, hogy az autokrácia közé tartozik. Tehát Tatischev gondoljuk, hogy Magyarországon, köszönhetően annak a hagyomány, a helyszín, a hatalmas területen csak akkor lehetséges, samoder-zhavny rendszer. Ugyanakkor az uralkodó kell felvilágosult, hogy a szabály alapján jog1.
Az az elképzelés, felvilágosult abszolutizmus világosan bemutatja a pro-beadott N. I. Novikova (1744-1818), I. A. Tretyakova (1735-1776), I. P. Kozelskii (1728-1794), A. P. Sumarokova (1717-1777). Képviselői számára ez a tendencia jellemzi fordul a Dogo-kopott elmélet eredetét az állam, megvitatták, hogyan lehet javítani a morál politikai kényszerek osztály kiváltságokat, keresi a módját, hogy jogilag kikényszeríthető grazh-danina2.
Egy különleges hely között a magyar gondolkodók a XVIII. zanimaetsya. Radishchev (1749-1802). Ő nyíltan a véleményét, hogy az autokrata, korlátlan hatalom ellentmond Este kormányzati emberi jogok és arra a következtetésre jutott a polgárok és a hatóságok a szerződést. Könyvében: „Utazás a St. Petersburg Moszkvába,” ő dühösen elítélte önkényuralom és a jobbágyság.
Azt mondta, hogy az emberek jogaik megvédése, akkor lázadó a kormány ellen. Az ideális társadalmi és politikai struktúra Radishchev hitt a köztársaság, ahol az emberek maguk, hogy a törvények és impl. stvlyaet kezelése. Nem véletlen, Catherine II Radishchev úgynevezett „lázadó rosszabb Pugachev” 3.
A XIX században Magyarországon kifejlesztett három területen a társadalmi és politikai gondolkodás:
Közülük az egyik prominens képviselője a magyar liberálisok MM Speransky (1772-1839), P. Ya. Chaadaev (1794-31856), NV Stankevich (1813-1840), TN Granovsky (1813-1855) ] n. Annenkov (1813-1887) ..
MM Speransky, aki államtitkár I. Sándor elő az ő nevében, a terv az állami CIÓ átalakulás Magyarországon.
Úgy vélte, hogy szükséges volt, hogy fokozatosan töröljék el a jobbágyság és egy alkotmányos monarchia. A rendszer alapját az állami hatalom, ő felajánlotta, hogy az elkülönítés elvét a hatáskörök.
A munkálatok P. Ya. Chaadaeva, NV Stankevich T. N. Granovskogo, P. V. Annenkova vázolja nemcsak az elképzelést, a jogállamiság, az emberi jogi, hanem egy ítélet, hogy az út nyugati országokban a fejlesztés hatékonyabb, progresszív hogy Magyarország elfogadja a számos alapelvet a nyugat-európai állami és társadalmi rendet. Ezek a gondolkodók, mert a hangsúly a nyugati politikai hagyomány acél-kötő zapadnikami1.
Miután a jobbágyság eltörlése, az új hullám a devel-Demokrácia magyar liberalizmus. B. N Tchitcherin (1828-1904) járt el, esett a zsarnokság ellen, a jogállam és az alkotmányos monarchia-ing.
Szabadságot nem lehet valós idejű, ha a személy nem garantálja a normál anyag pechennost3 biztosították.
Konzervatív politikai irányt a védő köpeny, hogy kialakult egyfajta reakció a magyar nemesség lehetséges változására reagálva a következetes végrehajtása a polgári-demokratikus átalakulások a társadalomban. A képviselői kívánta igazolni az alapvető különbség a fejlesztés a Nyugat és Magyarország ezek idealizált történelmi múlt oldal Ana, és felszólított a megőrzése évszázados hagyományok, identitás Magyarországon. Ez az ideológiai és politikai mozgalom hívták Slavophilism.
Szlavjanofilok nem volt egységes. Lekötött ortodox reakciós irányzat képviseli SS Uvarov (1786-1855), NM Karamzins (1766-1826), KP Pobedonostsev (1827-1907), valamint a reform benyújtott Khomyakov (1804-1860), a IV Kireevsky (1806-1856), K. S. Aksakovym (1817-1860), I. S. Aksakovym (1823-1886). Ortodox zsidók, beszél a mély vallásosság a magyar nép, odaadás önkényuralom azt állította, hogy Magyarországon, ahol a hatalom a hit, nem lehet építeni, akkor az állam az elvei nyugati liberalizmus, a demokratikus reformok a politikai intézmények. „Ortodox-Vie, önkényuralom, nemzetiség” - által megfogalmazott S. S. Uvarov fő elve a magyar állam. A képviselők a reformista tendenciák Slavophilism nem tagadta, nem a reform szükségességéről a magyar állam-ség, támogatta a jobbágyság eltörlése. Azonban úgy vélem, hogy az átruházás magyar földön a nyugati kultúra tönkreteszi a lelki egységet, a Magyar kollegialitás belső hozzájárulása az emberek.
Forradalmi demokratikus trend magyarul litikus gondolat a XIX. képviselik: V. Belinszkij (1811-1848), AI Hertzen (1812-1870), NG Tchernyshevskiy (1828-1889), M. Bakunyin (1814-1876), PA Kropotkin (1842-1921). Forradalmi demokraták úgy vélte, hogy a demokratikus átmenet Magyarországon van szükség, és lesz elérni ugyanolyan módon, mint a Nyugat, a forradalmi átalakulás. Ahhoz azonban, hogy megértsük, ki lesz a fő hajtóereje a forradalmi, hogy mi legyen a természet a változások a forradalmi demokraták voltak komoly eltérések.
M. A. Bakunyin és P. A. Kropotkin negatív hozzáállás, hogy a Liu-Bohm határos államok az egyén szabadságának, és hogy a call-a pusztulástól. Ideális nekik volt unió önkormányzó közösségek-schihsya, amelyek alapján lesz a kölcsönös szabadság-CIÓ az emberek, akik nem rendelkeznek semmilyen a legfelsőbb hatalom.
Végén a XIX század szocialista elmélet-RII marxista irányba alakulnak Magyarországon. Őket megkülönböztetni a negatív hozzáállás, hogy az ötleteket a liberalizmus, a polgári, a privát kapitalista termelési mód, a hit a lehetőségét, hogy a feltörekvő proletariátus építeni egy igazságos demokratikus társadalomban, ahol nincs kizsákmányolás és ott, ahol valódi narodovlastie1.
G. V. Plehanov (1856-1918) úgy vélte, hogy a szocializmus, mint a végső cél a munkásmozgalom magyar proletariátus képes lesz építeni csak akkor adja át az iskola a politikai nevelés az érett tőkés obschestve2.
Különösen jelentős mértékben hozzájárul a fejlesztési szocialista elméletek V. I. Lenina (1870-1924). Ő fejlesztette ki az elmélet a szocialista forradalom, az elmélet az állam, a szocialista demokrácia, amely a későbbiekben alapját képezte az ideológiai tan a szovjet állam. Lenin nézeteit volt óriási hatással fejlődését a politikai gondolkodás a Szovjetunióban.