José Ortega y Gasset - ez a filozófia, 28. oldal

De térjünk most ezek a kutatás területén a szenvedély és térjünk vissza a témánkhoz. Láttuk, hogy a szkepticizmus tanítja az embereket, hogy nem hisz a valóságban a külvilág, és ennek következtében nem érdekli őt. De ebben az első felvonásban, ő megáll, hogy egy vak ember a belső kapuk. Ahogy Herbart azt mondta: „Minden újonc - a szkeptikus, de minden szkeptikus - csak egy kezdő.”

Nem pozitív motívum az érdeklődés a szubjektivitás szükség annak érdekében, hogy felkeltette a figyelmet, és előtérbe. Tartozunk ezzel a keresztény, a görög istenek nem más, mint a legfelsőbb kozmikus erő, a felső külső valóság, a fenséges természet erejét, a tetején a piramis erőfölényben tartozó, ugyanabban az időben, a piramis is. Ugyanígy a görög istenek a világ felett, de részét képezik az igazi színét. River isten és az isten az erdő, az isten és az isten a villám kenyér - isteni ár földi valóságok. Isten maga jelenik meg a zsidókat a villámlás és mennydörgés. De a keresztény Isten nem lehet látni egy zipzár, vagy egy folyó vagy a jobb vagy a mennydörgés. Ez jógi igazán transzcendens és éteri, útban a lény nem lehet összehasonlítani semmilyen kozmikus valóság. Nem része, akár a hegye a lábát, nem hatja át ezt a világot, anélkül, hogy hozzáérne. Emiatt a keresztény ez a legnagyobb rejtély az inkarnáció. Az a tény, hogy Isten abszolút mérhetetlen a világ, egy bizonyos ponton illik bele - „és élt köztünk” - a legnagyobb paradoxon. Az a tény, hogy logikusan jelenti a rejtélyt a kereszténység volt a mindennapi élet a görög mitológiában. Olimposzi istenek bármikor, hogy kihasználják a földi testek nem mindig emberi, inkarnálódnak hattyú, elosztva Leda, vagy bika, fúj vissza Európába.

A téma a korunk. - Radikális reform a filozófia. - Fő a fürdővíz Universe - én létezik a világon, és a világ létezik számomra. - Az élet minden.