Hogy van az átmenet az egyik kor a másikba szakaszának fejlesztési folyamatok

Meg kell jegyezni, hogy az elv a fejlődés, amit általában társítani azt az elképzelést, kor, csak az egyik lehetséges módja szimbolizáló öregedési folyamatot. Elképzelést, hogy az átmenet az egyik fázisból a másikba kor, „származnak általános fogalom az idő és a mozgás. A modern koncepció kidolgozása az elképzelésen alapul, az egység a folytonosság és diszkontinuitás. Az archaikus fejében egyszerű mennyiségi növekedés és a növekedés vagy csökkenés a folytatásban, a hirtelen, éles átalakulás egymás mellett, mintha párhuzamosan .nezavisimo egymástól. Egyrészt, ez egy ősi preformism - a gondolat, hogy a mag már tartalmazza mindazokat a tulajdonságokat egy felnőtt személy, az ötlet az állandóság, a lélek és a tipikus kora gyermekkori képét a középkor kicsinyített mása egy felnőtt. Másrészt, ez csak, mint az ősi mítosz ismételt újjászületés, a gondolat, hogy minden egyes új életszakasz







férfi megváltoztatja a nevét, tulajdonságait és természetét, hogy a gyermek - betört a test egy új őse, stb Mitológiai tudat nem ismer ellentmondást a régi és az új, születés és halál, pskolku bármely újítások tartják, mint a megismétlése azonos pre-képek, archetípusok, örök körforgás, visszatér a normális kerékvágásba.

„Age kapcsolatos folyamatok” által szimbolizált archaikus tudat, azt jelenti, nem ez a bizonyos személy életét és az egyetemes kozmikus ciklus. Ezért, különösen a közömbösség kronológiai időt és az egyén fejlettségi szintet, ami a merev szabályozási keretek és fok kor-osztályok lehetővé teszik váratlanul nagy mértékben eltérnek a kronológiai életkor az egyének, együtt adja át a beavatási szertartás vagy tagjai egyetlen kor osztályban. Ezért, bár a mértéke kor kitennie, hogy más, mint az életciklus szakaszban, értelmezése őket a szellem a modern pszichofiziológiai találkozások leküzdhetetlen nehézségek.

heterochrony jog alapjául szolgáló korszerű biológia és a pszichológia, és nyitott csak fogalmazott a tudomány a XX század. Azonban ez az intuíció heterochrony, kizárja annak lehetőségét, egyediség és az életkor arcok caesuras, már jelen van az archaikus tudat, hogy érzékeli a személy nem egy egységnek, hanem a sokféleség, ahol egymás mellett vagy egymást követik több különböző zuhany. Az az elképzelés, a sok lélek különböző időpontokban okoz ugyanaz a test, és a saját ciklus fennállása rögzített sok nemzet. A szemében afrikaiak az élet nem kevésbé Heterochrony és többdimenziós, mint a szemét az európaiak, de különböző okok miatt.







Ezen túlmenően, a fejlesztés korai szakaszában a társadalom az ember nem tekintik önálló tantárgyként az aktivitás, de valami köze, mint a termék külső természetfeletti erők.

Egy összehasonlító tanulmány a szimbolizálás öregedési folyamat különböző kultúrákban jár egy sor kérdést. Gondolat bármilyen korú folyamatok a növekedés, érés és az öregedés egyedileg invariáns vagy elviselni némi változás? Melyek a hajtóerők

életkorral változik, függetlenül attól, hogy úgy, mint az eredmény isteni akarat, a természet törvényei, az oktatás, illetve az egyén saját erőfeszítéseit? Úgy tartják, ha az átmenet az egyik kor szintről a másikra hirtelen és váratlan vagy fokozatos és észrevétlen, és hogy ez a modell összes vagy csak néhány tulajdonságát a kor?

Pontosan mi ennek megfelelően kiadott szertartás? Milyen az élet átmenet, vagy események által kibocsátott speciális rituálék és miért? Mennyire fontosak ezek a rituálék és azok intézményesített a kultúrában? Ezek rituálék és

Megértését és legitimációs eljárások és életkori különbségek, a kultúra így konstruálóét személyazonosságát és kora szubkultúra. Ahhoz, hogy egy bizonyos mértékig, hogy egyetemes. Korkülönbség mindig megtestesülő csoport „mi”, amely serkenti a létrehozása konkrét életkorhoz kapcsolódó szervezetek. De egy ilyen közösség nem tud anélkül, hogy néhány önálló jelrendszer. A kor „mi” alapja lehet; Az ellenzék a szülők és a gyermekek, vagy idősebb és a fiatalabb, vagy kohorsz különbségek vagy ellenzéki függő „szimbolikus generáció. Melyik ezek az elvek, a kultúra helyezi nagyobb jelentőséget? Mi alapján, az egyén alkotja koruk „mi”, és hogyan képviselik kapcsolatuk más korban rétegek? Függetlenül attól, hogy intézményesített ebben a korban szubkultúra egy adott rendszerben a intézmények (szervezetek, csoportok), vagy formájában létezik különálló különálló elemek és a komplexek? Ezek a kérdések visz minket vissza, a kor rétegződést, hanem szélesebb történelmi kontextusban. * -

a) A hagyományos keresztény felfogást, megerősített kálvinizmus, hogy az újszülött pecsétje eredeti bűn és menteni csak akkor lehet kíméletlen elnyomására akarata alárendelése a szülők és a lelki pásztorok.