Az ötödik karakter olvas online - Robertson Davies
T. Overskou. dán színház
I. Mrs. Dempster
Az abszolút bizonyossággal a dátumot és az időt a tényen alapul, hogy ezen a napon én és esküdt barát, egy kebel ellenség Percy Boyd Staunton szánkózás - és veszekedett az oka, hogy a vadonatúj, luxus szán adott neki karácsonyra, csúszott rosszabb, mint az enyém régi. Jellemzően a mi területen nincs túl sok a hó, de az tény, hogy karácsony majdnem elég, hogy fedezze a legmagasabb száraz fű a réteken; oly mély hóban szán Percy azok nagy futók és szokatlan kormányzási viselkedett rendkívül ügyetlen és tartott elakadás, mivel az enyém és rövid nemudrenyh, csúszott, mint a karikacsapás.
Ez séta volt Percy folyamatos megalázás, és amikor Percy megalázónak érezte, rögtön adta szellőző bosszúra természet. Volt gazdag szülők és elegáns ruhákat, ő bőrkesztyű is vásárolt a város üzletei, ahol ott van a gyapjú, anyám kötés; ilyen körülmények között semmiképpen sem történhet a nyegle szán futott lassabb, mint a rongyos; Ha ez a szörnyű igazságtalanság végül nyilvánvalóvá vált, Percy kezdte meghozni rosszindulat. Elmondta, lekicsinylően én szán, gúnyolták én kötött kesztyű, és a végén még azt mondta, hogy az apja jobban, mint az apám. Tény, hogy ezek a szavak vállalt az arcot, de akkor lenne egy verekedés tört ki, ami azt eredményezheti, hogy egy döntetlen, vagy vereség az enyém, úgyhogy azt mondtam, nos, akkor hazamentem, és ő lehet korcsolyázni itt, amennyit csak akar. Ez azt ügyesen kitalálták, mert a közelgő vacsora ideje, és mi van a ház nyitott, ami még soha senki nem volt késő reggeli, ebéd és vacsora, nincs bocsánatot körülmények nem veszik figyelembe. Szóval hazavitték míg jog és Percy maradt egy szomorú magány.
Egész úton a faluba, utánam, kiabálva hátam egyre sértéseket. Nem megy, kiáltotta, és biceg, mint egy régi nag, a kötött sapka - nos, tiszta csörgősipka seggem megfizethetetlenül magas, és miért vagyok így lötyög, és így tovább, hasonló módon; Percy nem szenved feleslegben képzelet. Nem válaszoltam, tudva, hogy ez dühíti őt, mint bármely ellenséges támadás, és hogy minden alkalommal, amikor Percy valamit kiált, elveszti arcát.
A falu olyan kicsi, hogy a luxus, mint a tőke, az nem tekinthető voltál része egyszerre. Azt nyomatékosan nézett vadonatúj - Karácsonyi ajándék - órák érdemes egy dollár (Percy nem viselhetnek egy órát is voltak jó és drága), látta, hogy 05:57, éppen időben, hogy ugrik haza, ez zajos, mossa meg a kezét a splash (szülők valamilyen okból gondolta, hogy a splash jele ellátás), és hat flop az ő helyét a családi asztalnál, és lehajtotta a fejét az imádságban. Percy ekkorra teljesen őrült; egyértelmű volt, hogy a vacsorát neki egyáltalán kényeztetve, és talán az egész közelgő este. Ami ezután történt, nem láttam előre.
Kissé megelőzve, ugyanolyan, mint én, ment oldalán, kézen fogva, egy baptista lelkész falunk feleségével. Rev. Amasa Dempster a megszokott módon, szinte lógott a feleségét, mintha megpróbálta megvédeni őt a kárt. Én már régóta megszokott ez a látvány, mindig sétálni ebben az időben -, ha besötétedik, és az emberek ülnek le vacsorázni -, mert Mrs. Dempster várta a gyermek, de a falunkban nem vették a terhes nő véletlenül jelennek meg az utcán, Különben is, ha ő volt valamilyen állapot, és azt akarta, hogy megőrizze, és csak a felesége egy baptista pap, persze, ő az állapotát. Percy közben vetette hógolyókat, és én sikeresen kitért őket, mert a fiú nem is nézett érzi, amikor repül hó, plusz tudtam Percy kifordítva. Biztos voltam benne, hogy mielőtt én is elbújt a házban, megpróbál megütött a lapockák között, az utolsó támadó hógolyó. Abban az időben, azt megjósolni nekem dobja fürgén lépett félre, hogy Dempster meg köztem és Percy - nem futott, de csak belépett - és hó csapott Mrs. Dempster közvetlenül a fejét. Felsikoltott, és lecsúszott a földre, kétségbeesetten kapaszkodott a férje; Mr. Dempster volt ideje elkapni, ne fordulj meg, rögtön vissza, hogy mi volt az, aki azt veti hógolyókat.
Azon voltam, hogy dobja haza, de megfagyott zavart, amikor meghallotta a kiáltást Mrs. Dempster. Először én még soha nem hallottam, hogy a felnőttek sikoltozva a fájdalom, így a hang rettenetesen szabdalt füle. Esés, sírva fakadt; Egy pillanat múlva Mrs. Dempster feküdt arccal lefelé, és Mr. Dempster volt a térdén, fogta a vállát, és motyogott valami gyöngédség, amely végül elvezetett zavart. Én még soha sem hallottam, hogy hogyan házas ember - de legalább néhány ember - kifejezzék szeretetüket olyan szégyentelen módon. Rájöttem, hogy én vagyok a tanú „jelenet”, az egyik súlyos megsértése a tisztesség, amely ellen többször is figyelmeztette a szülők ragaszkodtak hozzám. Ott álltam nyitott szájjal, és egy idő után azt vettem észre Mr. Dempster.
- Danny - mondta (én nem is tudom, hogy ő tudja, hogyan kell hívj), - adj, kérlek, szán, hogy a felesége haza.
Én tele volt a bűntudat és a lelkiismeret-furdalás, mert a hó jelentett számomra valamit, de Mr. Dempster nem úgy tűnik, hogy gondolni. Letette a felesége az én szán (ő törékeny, mint egy tizenéves lány fizikum teszi ezt a feladatot nagyon megterhelő), akkor azt húzta a szánt, hogy a házat, és Dempster járt együtt, birtok, sírt, mint egy gyerek, feleség, amelyre nem volt zavarban könyök, és próbálják felvidítani kedves szavakat.
Anyám döntése tűnhet kissé meglepő, mert mi vagyunk, természetesen tartozott a Presbiteriánus Egyház, mint Mrs Dempster felesége volt baptista lelkész.
Nem, a falunkban nem volt ellenségesség különböző felekezetek, de valahogy úgy alakult, hogy mindegyikük maga folytat a saját ügyeit, utalva a támogatást csak abban az esetben szélsőséges szükségszerűség. Azonban anyám szerény módon a szakember kapcsolatos ügyekben a terhesség és a szülés. Dr. McCausland kiadta, ha a legnagyobb bóknak, hogy az „Mrs. Ramsay azt hiszi az a hely, mit kell”, és az anya hajlandó tenni a helyet a szolgáltatás szinte bárkinek szüksége. Ezen kívül élt egy gondosan elrejtett szeretet a szegény buta Mrs. Dempster, olyan fiatal, csak huszonegy, és teljesen alkalmatlan arra, hogy a felesége egy pap.
Míg anyja elment Dempster, olvastam az éves karácsonyi kiegészítés „Gazeta fiúk apja olvasott valamit nehéz a felnőttek számára, apró betűkkel nyomtatva, és a bátyám Willie olvasni” Utazás a »bálna« „; Mindannyian körül ültek a kályha, lábát a nikkelezett kerítés - tartott legfeljebb fele a kilencedik, amikor apja elküldte a bátyám az emeletre, hogy ágyba. Mindig rosszul aludt, és hogy abban az időben, túl hosszú dobált és a fordulás az ágyban. Az anya visszatért után hamarosan, mint az óra elütötte az alsó fele a tizedik. Vas kémény ugyanezen kályha a nappaliban, alulról felfelé átlépte a folyosón a második emeleten, egy kiváló duplaturbós. Azt belopakodott a folyosóra (Willie már régóta látható tíz alvás), hozta a fülét a kémény a lehető legközelebb a hőt, és hallotta az anyja hangját:
- Én is itt ragadtam valamit, és azonnal vissza. Előfordulhat, hogy el fog húzódni egész éjjel. Kifelé a törzs minden a pelenkák, amelyek ott vannak, majd szaladt Rukla, hallja egy nagy zacskó vatta - a legjobb - és közvetlenül kapcsolódik a Dempster. Az orvos azt mondja, ha nincs sok lehet két kicsi.
- Azt akarod mondani, hogy még kezd?
- Igen. Nagyon korán. És akkor megy az ágyba, nem tudok várni.
De az apa, persze, nem feküdt le, megvártam négy reggel, amikor visszatért, hogy hagyja hamarosan újra a Dempster. Az anya hangja (megint kihallgatta a beszélgetést) hangzott határozott és érthetetlen számomra szorongás. Mindez álmatlan éjszaka szenvedtem egyfajta néhány alaptalan bűntudat.
Tisztelt Igazgató! Szándékosan kezdeni a történetet a születési Paul Dempster, éppen ebben az esetben meg kell keresni a gyökereit minden következmény. Nos, azt mondják, de miért kellett hirtelen nyit? A szakmai kapcsolat nyúlik vissza sok éven át, és egész idő alatt azt kell gyakorolni legnagyobb önuralom tekintetében a személyes ügyek - így mi késztetett, hogy ezt a történetet?
Mindez azért, mert én nagyon bántotta a hülye cikket, amely megjelent a „Krónika a főiskola,” a nyári számában 1969. Ez opus feldühítette, hogy nem csak a tudatlanságát (bár azt hiszem, negyedévente szerve az egyik legjobb oktatási intézmények Kanadában volna szigorúbb bánnak kiadványok), hanem az a tény, hogy én bemutatták az olvasó egyfajta tipikus régi tanár, feltérképezi a nyugdíjra, - könnyek érzelem a szemét, és egy csepp a orrhegy. Miért van, hogy elmondja, hogy ez képtelenség minden csúnya:
Viszlát, Cork
Életút Dugó is példaként szolgálhat, és egy figyelmeztető fiatal tanárok. A saját szavaival, azért jött, hogy a kollégium 1924-ben, azzal a szándékkal, hogy ott nem több, mint két-három év - és maradt negyvenöt. Mindeközben tanított történelem érti meg, számtalan fiúk, akik közül sokan később költözött egy tudományos tanulmány ebben a sportágban az egyetemi Kanadában, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban. Mivel díszvendége vacsorán részt vett vezetője a történelem négy kanadai egyetemek, öregdiák Cork; Egyikük, Dr. E. S. Warren, a University of Toronto, adott egy nagyvonalú tisztelgés Cork, dicsérve fáradhatatlan lelkesedését és tréfásan utalva forays a szürkületi zónába közötti határ történelem és mítosz.
Nélkül nem finom célzást az utolsó pillanatban választották ajándék bemutatott Cork végén vacsora - egy nagy felvevő, amely révén reméljük, lesz képes, hogy megismertesse velünk legalább egy részét az emlékek a régi, és - nem kétséges - kevésbé viharos korszak történetében főiskolán. Egy további alkalmazási acél magnókazetta kiváló beszéd rendező, melyben tiszteleg Cork, valamint a második, ahol a főiskolai kórus legtöbb, úgy gondoljuk, szívem Dugók himnusz - különösen helyénvaló ebben az esetben! - „Mert minden szentek, hogy megtapasztalják a békét.” [[A sort a himnusz „minden szentek” Vilmos püspök Uolshema Howe (1823-1897).]] „Viszlát, Cork, szerencsét és boldogságot! - mondja főiskolán. - Ön jól szolgálta a kollégium szerint az eszmék a nap, és generációja! Nos, ez igaz, és jó miniszter „[[” jó, hűséges és jó szolga! „- Matt. 25:21. Az angol fordítás az evangélium szót használja szolga - «miniszter»]].
Én nem haragszom, hogy nem beszélve a subword Victoria Cross - minden elhangzott, retold a nap, amikor azt gondolták, hogy az ilyen jutalom presztízsének növelése tanárok és az iskolák. Másrészt, aligha elfelejteni a tíz írt könyveket Van, melyek közül az egyik megjelent hat nyelven összesen forgalomban mintegy nyolcszázezer példányban, míg a másik már nagyon jelentős hatással az ugyanazon tudományterületen, egy mitikus történet, hogy Packer teszi tárgyát kétes szellemes. Teljesen figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy én - az egyetlen protestáns, megjelent a «Analecta Bollandiana», és így is marad harminchat év, annak ellenére, hogy ő Ippolit Dele nyomtatási kifejezett nagy véleménnyel a munkámat. De mi tűnik a leginkább felháborító, ez arrogáns, elutasító hangot a darab -, az egész életem legfeljebb négy osztályban, mintha soha nem lett teljes emberi lény, soha nem szenvedett, és örvendezett, sem tudta szeretet vagy gyűlölet, nem volt, a rövid, nem más, mint az a kevés, rendelkezésre áll a megértés a szamár csomagoló, akinek nagyon felületes ismeretség nekem csak négy év. Packer nyom feledésbe révén az evangéliumi idézet, amely a bruttó helytelenségét egyszerűen nem éri el a tudat a tudatlan! Packer és a tudományos megközelítés a történelem! Uramisten! Packer, képtelen megérteni vagy elképzelni, hogy a sorsa a saját karakter került a részem, ha nem zseniális, de a létfontosságú szerepét az ötödik karakter. Packer, aki nem érti, mi az ötödik karakter, nem értik, és nem értik, és még találkozott a művész szerepében élete ubogonkoy dráma - nem tudom.