az átalakulás a gazdaság válság Magyarországon

Magyar nagyszabású válság szült egy csomó kérdést. De talán a legfontosabb ezek közül, abból a szempontból makroökonómiai elmélet a kérdés a helyét a teljes folyamat a gazdasági ingadozások. Miért átmenet magyar gazdaságban készült ilyen hosszú termelés csökkenése? Mi a belső természete a recesszió és a helyes jellemezni, mint tisztán konjunkturális válság?







Ahhoz, hogy válaszoljon ezekre a kapcsolódó kérdéseket igyekszünk, hogy nézd meg a problémát egy történelmi szempontból, és az elején, hogy megtudja, hogyan korábbi tervutasításos rendszer nem volt tárgya semmilyen ingadozások fokozatos fejlődése a termelés.

Együtt időszakokban erős gazdasági növekedés, a Szovjetunió gazdaság tapasztalt számos nyilvánvaló csökkenése. Ezek közé tartozik az ipari válság 19231924 év. ezáltal szükségtelen árváltozások; agrárválság 19271928 év. által generált erőszakos pusztítás a hagyományos mezőgazdasági kapcsolatok; Hunger, 1932.; mély katonai válságkezelési 19411942 év.; a termelés csökkenését 19521953 év.; válság az egész nemzetgazdaság 1963.; depresszió 1972-ben követte tovább csökkent a késő 80  elején a 90-es években volt az eredmény hosszú távú erősítése az általános hatékonyság államosított gazdasági rendszer és objektíven követelte annak alapvető átalakulás.

A fő oka a válság folyamatok jellemző a szovjet gazdaság, nyugodt környezetben a fejlődéshez, úgy lehet tekinteni, mint a nagyon állami gazdaságpolitika. Állami monopólium segítségével csapat irányítása nem mindig volt képes elérni a pozitív eredményt. Ez különösen igaz a polgári ága a nemzeti gazdaság hipertrófizálódtak körű katonai-ipari komplexum. Gazdasági ingadozások belül központilag vezérelt rendszert nem lehet tekinteni, mint egy ciklikus utolsósorban azért, mert rendszeres jellemzője megismétlődik hiányzott nekik.







Az utóbbi két tényező csak alkot ellentmondásos egységét az átmeneti időszak, amikor a kiáltványt az állam elején a piaci reformok „sokkterápia” gyakran vezet sokk terápia nélkül. Ilyen körülmények között, a hiányzó törzs vagy fejlődését piac szerkezete nem teszi lehetővé, hogy megszüntesse a negatív jelenségek a gazdaságban az állami politika, amely feltárta a sok hibák és tévedések.

Magyar válság által okozott végül az átmenetet a rendszer államosítása a gazdaság és a politikai döntéshozatal központi termelés tervezését, valamint a központosított források elosztása a piacgazdaságra alapuló anyagcsere-folyamatokat és szabályozza a kínálat és a kereslet.

Sajátos belső természete, ez a válság nem ciklikus. Ez egy nagyszabású válság az egész átalakulás.

Azonban a magyar gazdaság kezdett kilábalni a válságból. A dinamikus lift (vagy hozam) a nemzetgazdaság kell támaszkodni közvetlenül a feltörekvő piaci struktúrákat és mechanizmusokat az irányítás, valamint bizonyos formái az állami szabályozás. Egyidejűleg az integráció a hazai nemzeti gazdaság a világgazdaság.

Ahogy közeledünk a holisztikus rendszer a modern piacgazdaság, a külső és belső tényező lesz a szokásos ciklikus szervesen benne van az általános tendencia a transzlációs mozgása Magyarországon az utat a gazdasági fejlődés.

Annak érdekében, hogy megszilárdítsa és a pozitív változások a gazdasági dinamika olyan átfogó és következetes alkalmazása a leghatékonyabb modern szervezeti formák a gazdasági élet a társadalom mikro- és makro szinten.

Önállóan megszerzett tudás végre képzési feladatokat a sor tárgyak az aktuális bekezdéshez




Kapcsolódó cikkek