A történelem és a sajátosságait a magyar szakszervezetek

A történelem és a sajátosságait a magyar szakszervezetek

A válság helyzet a hazai szakszervezetek, egyrészt tükrözi a globális válság a szakszervezeti mozgalom, másrészt, nagyrészt történelmi fejlődésének sajátosságaira szakszervezeti mozgalom Magyarországon. A főbb állomásai annak fejlődését.

Az egyetlen vita a szakszervezetek szerepét a szocialista társadalomban alakult 1920 között Vladimir Lenin és Leon Trotsky. Már a 30-as években. Szovjet szakszervezetek valójában elvesztette a szervezeti függetlenség.

A szakszervezetek, valamint a közigazgatási, party, könyvvizsgálói és a bűnüldöző szervek a közös rendszer a nemzeti kormányzás. Egyidejűleg történt, és a folyamat a bürokrácia szakszervezetek, fordult a függőleges szervezésének elágazó szerkezetű mandative rendszer, és az egység parancsnoki nyilatkozatokat.

Államosítás szakszervezetek voltak kiszolgáltatva pártfunkcionáriusok, akik foglalkoznak ebben a hierarchiában erőfölényben.

A szovjet szakszervezetek kaptak nagyobb jogokat. Például hozzájárulása nélkül a szakszervezet nem utasítsa el a munkavállaló, hogy módosítsa a munkakörülmények, hogy osztja a lakást, és mások. Ezek azonban mind illeszkednek a célokat a párt. A szakszervezetek a Szovjetunióban valójában nem rendelkezik a sztrájkjog vagy más tiltakozó akciók. A kollektív szerződések törölték 1934-ben, amikor 1947-ben elfogadott egy határozatot a megújítási, a kollektív szerződés gyakorlatilag nem adja a munkakörülményeket.

Gyakorlatilag az összes fenti igaz szakszervezetek a többi szocialista országban. A történelem a szovjet szakszervezetek sok tekintetben hasonló a fejlődés szakszervezetek Japánban, de azzal a lényeges különbséggel, hogy ők nem „barátságos” a Szovjetunió, és az államosítás.

A probléma az volt abban a helyzetben, a nemzeti szakszervezetek részeként egységes és oszthatatlan pártállami apparátus. Ezért a pusztítás az állam, és a szovjet gazdaság elkerülhetetlenül vezet a szakszervezetek és a válság.

Ezeken, áll egy másik csoportja a szakszervezetek - a szakszervezetek a kisvállalkozások, vagy vállalkozás, amely egyesíti, mint általában, nem a munkavállalók és a vállalkozók. Ezek a szervezetek nevezik inkább vállalkozói szövetségek és a legtöbb esetben hozzájárul a fejlődés az üzleti, és nem a végrehajtás a klasszikus funkcióit szakszervezetek. Hívjon ezek a szervezetek a szakszervezetek a tiszta formában lehetetlen, funkciójuknak megfelelően, azok nagyobb valószínűséggel azonosítható gazdasági társaságok.

Alternatív és hagyományos szakszervezetek nem találtak összefüggést a kölcsönös megértés a két szervezet közötti, mint általában, lehet leírni, mint a „konfliktus” és / vagy „elutasítás”.

Rugalmasságának köszönhetően a fejlődő stratégiáját és taktikáját a volt hivatalos szakszervezet sikerült megtartani az erőfölényével. Sok alternatív szakszervezetek nem voltak életképesek, és miután a felbontás a konfliktus helyzet, mint amelynek eredményeként jött létre, feloszlik.

Így, bár a modern magyar szakszervezetek egyesül egy nagyon nagy részét bérmunkások, azok hatását a gazdasági élet továbbra is nagyon gyenge.

Az arány csökkenése a több szakszervezeti szervezetek (viszonyítva az előző év,%)

Elemezve a válság okait, a magyar szakszervezetek, meg kell jegyezni, hogy ezek a globális szakszervezeti válság, a külső tényezők, definíció szerint, alkalmazni kell a magyar. Befolyásoló különböző tényezők, néhány még megmutatkoznak, mások voltak azok negatív hatással teljes erővel. Bár az eredete ezeket a problémákat, a különböző, belső tényezők a rendszerrel kapcsolatos szervezési és irányítási szakszervezeti struktúrák gyakorlatilag azonos.

Ezen túlmenően, a forrása számos problémát a hazai szakszervezetek:

  1. Gazdasági válság: a termelés csökkenését, a nehéz pénzügyi helyzet a vállalkozások, és ennek következtében, átszervezés, felszámolás, csőd, éles visszaesés az életszínvonal az emberek, az állami költségvetési hiány, munkanélküliség, stb.;
  2. Gazdasági reformok: felszámolás politikai irányítás által okozott nagymértékű bizonytalanság, megszakadt, és minden téma a piacon, a hiánya egyértelmű foglalkoztatási jogszabályok, illetve a látszólagos kudarc,
  3. Történelmi okok miatt:

Tanulás a történelem a fejlődés a hazai és külföldi szakszervezetek nem csak annak meghatározása a legkritikusabb a résztvevők a fejlesztés a szakszervezeti mozgalom Magyarországon, hanem előre a nehézségeket, amelyekkel a hazai szakszervezetek is szembe kell néznie.

Memória: 0,5 MB

Kapcsolódó cikkek